Március kedvencei

Elhatároztam, hogy minden hónapban kiválasztok egy könyvet, ami a legjobban tetszett és azt egy kicsit hosszabban bemutatom. Na  ez  a tervem már most megdőlt, mert márciusban annyi jó könyvet olvastam, hogy nem is tudok választani közölük (minden könyv márciusinak számít, amit ebben a hónapban fejeztem be). Így három könyvet választottam, az olvasás sorrendjében:
1. Lomb Kató - Így tanulok nyelveket
Nem is lehet kérdés, hogy ez a könyv bekerüljön ide. Lomb Kató lett a példaképem, miután kiolvastam a könyvét. 16 nyelven beszélő tolmács... Egyszerűen ez az álmom.
Szóval nem meglepően a könyv nyelvtanuláshoz ad tanácsot, de azt olyan szórakoztatóan teszi, hogy közben jókat lehet rajta nevetni. Olvashatunk az írónő személyes, tolmácsolással, nyelvtanulással kapcsolatos élményeiről. És miután megállapítjuk, hogy egy hatalmas zseni lehetett, mert neki aztán volt nyelvérzéke, nekünk meg ehhez képest egy fikarcnyi sincs, ő maga nyugtat meg minket, hogy ilyen nem is létezik, csak nyelvek iránti érdeklődés és belső motiváció.
Nyelvvizsgára való készülés közben vettem kezembe a könyvet és nekem rengeteg önbizalmat adott a vizsgához.  Tényleg mindenkinek érdemes elolvasni, még ha nem is ezzel akar foglalkozni, hiszen nyelveket mindenkinek kell tanulnia. Ha eddig azt mondtad magadban, hogy nem megy az angol/német/spanyol/stb., mert nincs is érzékem hozzá, akkor próbálj meg találni egy fontos dolgot, ami miatt kell neked ez a nyelv (lehet nyelvvizsga, többletpontok, új munkahely, utazás) és meglátod, sokkal könnyebben fog menni.
2. Mario Puzo - A keresztapa
Na ez nem egy túl lányos könyv, de nekem mégis nagyon tetszett. Otthon a kezembe nyomták, hogy uszák elolvasnom. Így természetesen sokáig csak pakolgattam ide-oda, mert nagyon nem akartam elkezdeni. De végül csak rávettem magam, és nagyon örülök, hogy megtettem.
A történetet szerintem elég sokan ismerik a film miatt, de könyv természetesen sokkal jobb. Teljesen lenyűgöző belepillantani a szicíliai maffia életébe (tudom, ez csak egy könyv). Több szálon fut a történet, de a középpontban a nagy Don Corleone áll, aki minden barátjának igazságot szolgáltat, akiknek a törvényes hatalommal semmit nem sikerült elérni. Belecsöppenünk egy igazi maffiaháborúba lövöldözésekkel, árulásokkal és bujkálással. Ez így leket, hogy sokak számára rémisztően hangzik, de a könyv alapvetően nem a vérről szól, hanem a mindent behálózó maffiakapcsolatokról.
Igazából nem is akarok többet írni erről, csak olvasd el, mert megéri!
3. Paige Toon - Daisy nyomában
Ez a Keresztapa teljes ellentéte. Igazi női regény, ahogy erre már a borítón is figyelmeztetnek, csöpögős romantikával. Ezért amikor elkezdtem olvasni nem is volt sok kedvem hozzá, csak kötelességből olvastam,mert vissza kellett vinni a könyvtárba. De aztén teljesen beleszerettem. Tényleg nem kell sokat várni tőle, nem egy világmegváltó regény, de arra pont jó, hogy egy kicsit kikapcsoljak, és egy olyan történetben éljek, ami nem a sajátom. Néha ilyen is kell. Meglepetésként még egy hatalmas fordulat is van a közepe táján, ami azért felpezsdíti a dolgokat, amikor már kezdett túl idilli lenni a dolog.
A könyv főszereplője Daisy, aki hostesskedni megy egy Forma-1-es csapathoz és így bekerül a száguldó cirkusz világába. Természetesen mindkét pilóta állati helyes és egyszer csak egy szerelmi háromszög alakul ki a szereplők között. Igen, tudom ez így tényleg nem valami nagy szám, és talán sok embernek nem is jön be emiatt, de szerintem egy próbát megér.
Többen is írták, hogy a könyv a Forma-1-gyel kapcsolatban sok tévedést tartalmaz (az írónő a köszönetnyílvánításban ezeket szándékosnak mondja), de ennek a könyvnek nem ez a lényege. Én amúgy szeretem a Forma-1-et, ismerem is valamennyire, de egyáltalán nem zavartak ezek a tévedések/szándékos ferdítések. Amúgy is ez egy női könyv és valljuk be, hogy a legtöbb nőt ezek a dolgok nem igazán érdeklik. :)